 Az egész úgy kezdődött, hogy én a horváth tengerpartra szerettem volna menni, de David bedobta a Balaton kártyát, engem meg nem kellett sokat győzködni.
Találtam is jóáron negyedik emeleti apartmant Siófokon, de mire lefoglaltam volna eltűnt a foglalási oldalról. Viszont valami csoda folytán megmaradt a fejemben a társaság logója, ami szerepelt a hirdetésben, így elkezdtem az ő honlapjukon keresgélni, meg is lett ugyanaz a kecó, ráadásul 1-2 fonttal olcsóbban. A dátum is jó volt, minden stimmelt, lefoglaltam, kifizettem.
1 Comment
 Valamikor Február környékén aszongya az én hites uram, hogy nekünk bizony ki kell kapcsolódnunk, mi lenne ha kivennénk egy hosszú hétvégét és meglátogatnánk a nővérkémet (az ő legkedvesebb sógornőjét), aki történetesen Münchenben él és dolgozik.
Hát mondok ennél mi sem egyszerűbb, gyorsan egyeztettem a nővéremmel, lecsekkoltam a céges szabis táblázatot és már vettem is a repjegyet. Menetkészen álltunk.  Igaz nem mostanában történt (egész pontosan májusban), de gondoltam megér egy misét.
Májusban úgy alakult, hogy végre eljutottam ismét Magyarországra, három és fél év után először. Az ötlet hirtelen jött, nem sokat vacakoltunk, találtam kellemesnek tűnő szállást, korrekt áron repjegyet, úgyhogy döntöttünk, irány Budapest.  Egy gyors bejelentkezés. Csak hogy ez is még legyen örökítve, pár hete alig hogy beértem az irodába és éppen csak leültem a gép elé, kaptam egy sms-t a banktól, amiben arról érdeklődtek, hogy én akartam-e egy nagyobbacska összeget online kifizetni. Persze rögtön nemmel válaszoltam, így a tranzakció meghiúsult, én meg már csattogtam is a legközelebbi bankfiókba. A főnököm jó fej volt és szinte Ő küldött el intézkedni. Az ügyintéző hölgy hívta a központot, akik sikeresen beazonosították a történteket, valaki Indiában próbált még online fizetni a kártyámmal egy kisebb összeget. A bank azonban résen volt, nem engedélyezte a tranzakciót, én pedig az sms-nek köszönhetően le tudtam tiltani, így nem ért kár. A kártyát persze rögtön bevonták és pár nap múlva kaptam helyette egy másikat. Valószínűleg olyan automatát használhattam, ami meg volt bütykölve és így jutottak hozzá a kártyám adataihoz. Azóta sokkal figyelmesebb vagyok, nem használok automatát kora reggel vagy késő este és mindig ellenőrzöm a nyílást, ahova kártyát kell dugni.
Legyetek ti is résen. Tsók :)  Ma reggel egy kedves kommentelő arra figyelmeztetett, hogy magyar emberként illene magyarul kommentelnem és különben is rossz az angolom. Szó szerint ezt írta: magyar vagy irj magyarul vagy iratkozz be egy angoltanfolyamra mert hibás az angolod bocsi Az én kommentem így szólt: [Following the publication of this article, British MEPs asked EurActiv to make it clear that this is an April Fool’s prank. We thought it was obvious enough.] Nos nem kívánok hosszas elemzésbe bocsájtkozni, a mellékelt ábra sok mindent elárul a hölgyről, meg az angol tudásáról meg a hatalmas arcáról. Meg, hogy miért nem keresem a magyarok társaságát. Tudom, hogy nem mindenki ilyen, de ettől mindig megfexem. Mennyire szar életed kell, hogy legyen, ha ez a legnagyobb örömöd? Szép napot mindenkinek :) itt olvasható az eredeti cikk és a kommentek: http://aberdeenimagyarok.co.uk/politika/az-eu-bosszuja-a-brexitert/   Nos az úgy kezdődött, hogy még tavaly ősszel un. célkitűzéseket (objectives) kellett írnom a főnökömmel egyeztetve, amiben az utolsó pont az esetleges továbbképzésekről, fejlődési lehetőségekről szólt. Ebbe én beleírtam, hogy szeretnék egy JQuery tanfolyamon részt venni, mert használom ugyan a munkám során, de lenne hova fejlődnöm. Kapóra jött, hogy a Moodle honlapján is találtam egy bejegyzést, ami arról szólt, hogy ők is átállnak a Yahoo könyvtár (YUI) helyett a JQuery-re. Meg is kaptam a cég támogatását, találtam is elfogadható áron tanfolyamot, de sajnos kellő számú jelentkező hiányában nem indult el sem decemberben, sem januárban. Felkínálták ugyan a távoli eléréssel való részvételt, de először ódzkodtam tőle.
 Néhány szóban szeretnék a jelenlegi munkámról is beszámolni, de persze úgy, hogy közben ne sértsek meg semmilyen szuper üzleti titkokat sem, meg azért az is értse, akinek nem sok köze van az informatikához.
 Figyelem! Ez még mindig a múltban történik. Ott tartottunk, hogy a kekszgyárból nem lehetett rendesen megélni, mert alig adtak munkát és amit adtak az is trágya meló volt.
 Ha minden igaz ott tartottunk, hogy lejárt az öt hónapos szerződésem az egyetemen és állást keresek. Voltam az Amazon toborzásán, ahol is áruszedegetőket kerestek, napi 12 órás meló egy iszonytató méretű hodályban kell összeválogatni a vevők rendeléseit. Átmentem, megfeleltem, megígérték, hogy hamarosan kezdhetek, de sohasem hívtak be dolgozni. Pontosabban egyszer elmehettem tartalékként egy betanítós kezdő napra, de mivel mindenki megjelent rendesen, így a tartalékokra nem volt szükségük, szépen hazamehettem. Ekkor már októbert írtunk és nagyon kellett volna találnom valami, bármit. Így találtunk rá a kekszgyárra.
 Ez most egy időrendben nem ideillő poszt lesz, hanem egy időben átívelő. Régóta tervezem, hogy megosztom az önéletrajzírással kapcsolatos tapasztalataimat, úgyhogy most ez következik
|
Archives
March 2024
Categories
All
|
RSS Feed
Photo from vallgall
