Ahogy azt tegnap megígértem, jöjjön a mai utazás közben írt poszt. Utoljára tavaly februárban jelentkeztem és az ASDA áruházban voltam áru szedegető. Hajnali kezdés, rengeteg gyaloglás, minimálbér, de pár hét után teljesen kezelhető lett és kezdtem belejönni, már nem tartott órákig megtalálni valamit a polcokon, de minden nap hulla fáradtan estem haza. Amíg fel nem hívott egy ügynökség Edinburgh-ból. Mielőtt tovább mennénk itt álljunk meg egy pillanatra. A blogolás felfüggesztésének több oka is volt, nem mind fogom itt megosztani, de volt egy nagyon lényeges. David neve folyton kimaradt a történetekből, pedig akkorra már hónapok óta együtt voltunk. Együtt jelentkeztünk az Asda-ba, együtt mentünk interjúra és együtt is kezdtünk dolgozni. (Őt persze rögtön felhívták, nem úgy, mint engem.) Én pedig mondatokat fogalmaztam át és írtam újra, hogy ez nehogy kiderüljön. A szóbeli interjúmnál meglehetősen nagy segítség volt, hogy tudtam mit fognak kérdezni és Daviddel átbeszéltük az egészet. És én mindebből nem írtam, nem írhattam le semmit. Hát inkább hagytam a picsába. Ennyi.
Most viszont megpróbálom bepótolni. Szaftos részletekre ne számítsatok, az nem lesz, de többet nem fogom a mondataimat átfogalmazni csak azért, hogy nehogy kiderüljön. Akit ez zavar, az ne olvassa, nem kötelező. Tsók u.i. Rohadt fárasztó így gépelni. Comments are closed.
|
Archives
March 2024
Categories
All
|