Lengyel Ferenc
  • Start
  • Blog (HU)
  • Blog (EN)
  • Start
  • Blog (HU)
  • Blog (EN)

frissítve: Csoportos állásinterjú

1/1/2014

2 Comments

 
Picture
Végre voltam igazi, rendes, valódi állásinterjún. Vagy mégse. Mivel ez egy úgynevezett csoportos interjú volt.
December eleje óta vadul jelentkezek mindenféle állásokra, van vagy 3 különböző önéletrajzom és el lettem látva jótanácsokkal is bőségesen. Voltam álláskeresőket segítő irodában, ahol lépésről lépésre átnézték velem az önéletrajzomat és adtak egy csomó használható(nak tűnő) tippet.


Read More
2 Comments

transferwise

13/11/2013

0 Comments

 
Picture
Én a TransferWise-t használom, ha pénzt utalok Magyarországra. Igazán egyszerű, gyors és sokkal olcsóbb, mint bármilyen más módszer. Regisztrálj most és az első átutalásod ingyenes lesz. Puszika :)

0 Comments

Lucky day

4/7/2013

0 Comments

 
Picture
Már most kijelenthetem, szerencsés nap a mai.
Először is, bár Zsófi nem kapta meg a hőn áhított állását a thai étteremben, a főnöknő beajánlotta egy másik helyre, ahol is ma volt állásinterjún és ha túl lesz a biztosítási szám mizérián, akkor mehet oda dolgozni, pohárszedőnek, ha pedig ügyes lesz, beállhat a pultba is. íme a bár honlapja: http://www.chattome.net/tropicana/


Read More
0 Comments

Műszakváltás

25/4/2013

0 Comments

 
Az utóbbi hetek hoztak némi változást az életemben, vegyük őket szépen sorra.
Először is Józsi még valamikor januárban kérelmezte, hogy átkerülhessen egy másik épületbe, eredetileg az volt a terv, hogy megkapja Keti állását. Közelebb is lett volna, meg többet is keresett volna. Aztán a managerünk úgy döntött, hogy nem egy, hanem két embernek adja Keti munkáját, így már nem volt vonzó a dolog. Nem sokkal később láttam én, hogy Józsi meg Allan hosszasan pusmognak a nyolcas zónában üldögélve, de Józsefünk mindent tagadott, én meg elhittem neki.

Read More
0 Comments

Ideiglenes leállás

19/3/2013

0 Comments

 
Az életem tömény unalom, nem történik semmi izgalmas. Csak azért írok, hogy szóljak, szerintem egy darabig itt nem jelentkezek semmi újdonsággal, csak akkor, ha tényleg valami izgi történik velem. Amire viszont most jobban koncentrálok, az az angol nyelvű változat, ugyanis fejlesztenem kell az angolomat, az is személyes jellegű lesz, ugyanis találtam egy nyelvkönyvet, amiben van 1001 kérdés a legkülönbözőbb témakörben (kérdezni ugyanis egyáltalán nem könnyű angolul, szerintem) és ezekre megpróbálok őszintén válaszolni, természetesen angolul. Így végre elszakadhatok a nyelvkönyvek sablonos mondataitól és a szókincsemet is egy kicsit felfrissítem. Ha valaki esetleg veszi a fáradtságot és elolvassa és netán talál benne valami hibát (ami azért ugye erősen elképzelhető), akkor ne legyen rest tudatni velem. Köszönöm!
Tsók!
0 Comments

24 órás megfigyelés

21/8/2012

2 Comments

 
Egy kicsit bulvárosra sikeredett a cím, de azért passzol. Ma reggel visszamentem az orvosi rendelőbe, hogy megkapjam a 24 órás vérnyomás ellenőrző kütyümet.
Magyarországom nekem kellett szereznem egy vérnyomásmérőt (a csuklóra szerelhető nem is tetszett a doktornőnek, hanem felkaros mérőt javasolt...) és méricskélnem magamnak a vérnyomásomat naponta többször és vezetnem az értékeket egy füzetben. Itt pedig a harmadik alkalommal kaptam egy teljesen önjáró kütyüt, felkaros, van egy felfújható pánt, egy hosszú gumicső (élénk narancssárga, minden színű inghez és pólóhoz passzol és igazán nem feltűnő), a végén pedig egy kis szerkezet, ami 20 percenként felfújja a mandzsettát és megméri a vérnyomásomat, este 10 után már csak óránként egyszer teszi mindezt. No és persze minden adatot tárol, amit holnap reggel áttesznek számítógépre, egy orvosdoktor megnézi, oszt mond valami okosat a további teendőkről, de még mindig az látszik esélyesnek, hogy begyógyszereznek.
Persze azért itt sem fenékig tejfel minden, ugyanis a nővérke megkérdezte, hogy ki javasolta nekem ezt a készüléket. Mire mondom neki, hogy hát az Ön egyik kollégája. Csak akkor nem értem mi a f*szt írogatnak a számítógépbe befelé, ha nem látják az eddig kórtörténetemet. Vagy ha meg látja, akkor meg minek kérdez hülyeségeket, nyilván nem magamtól találtam ki, hogy nekem ilyenre van szükségem. Na mindegy is, az egy betegre jutó 10 percet végül is kitöltöttük, ez a lényeg.
Ma reggel tehát ezzel a kis cuccal és egy óra késéssel érkeztem meg a munkahelyemre. A főnököm azonnal látni akart és ellenőrizte, hogy tudok-e így dolgozni. Már miért nem tudnék? Ügyesen elrejtettem az egészet a pólóm alá, a vezérlő fel a nadrágszíjamra, cső az ing ujjában és ennyi. Felfújás közben a motornak van egy pici búgó hangja, de így olyan lettem, mint egy terminátor (a recepciós csaj szerint pedig olyan a felkarom, mint HULK-é :), Jum pedig csak LOBOT FLANK-nek hívott, amire én csak annyit feleltem: Á Bí Bekk).
Azt is kitalálta a főnököm, hogy ma a Józsi egész nap segítsen nekem, nehogy valami bajom legyen, elájuljak, vagy hasonló. Az egyik kollégám állandóan kérdezgette, hogy jól vagyok-e, nem akarok-e pihenni, leülni, lefeküdni, meghalni, bármi... Ettől persze nem kicsit lettem ideges, merthogy eddig is pont ilyen volt a vérnyomásom, de senki le se ..., most meg hirtelen mindenki tökre aggódik. Ráadásul ma jött meg egy nagyobb szállítmány kéztörlő, kló papír és egyéb takarítós segédanyag, amit fel kellett vinni az első emeletre, majd szétszórni a különböző raktárak között. Jaj, te most nem tudsz emelni, ne pakoljál, így nagyon magas értékeket mér majd a készülék, miért nem maradtál otthon, blablablabla...
Aztán nagy nehezen sikerült elmagyaráznom, hogy pont ez benne a lényeg, hogy kiderüljön egy normál munkanap során hogyan ketyeg a készülékem, mert eddig is ezt csináltam és még egy darabig ezt is fogom csinálni naponta. Természetesen egyedül dolgoztam ma is, de azért egy picit könnyedebben vettem a mai feladatokat, nem is végeztem rendesen mindennel, de az volt a főnököm kifejezett utasítása, hogy ne rohanjak, ne kapkodjak, nyugodtan csináljam, amit tudok.
Méréskor mindig meg kellett állnom és abbahagyni, amit éppen csináltam, különben nem engedte le a levegőt ez a vacak és kezdtem nem érezni a karom, ami nem volt annyira vicces, de beletanultam.
Hazaérve egy mérés után gyors zuhany és most itt ülök és írom ezt a bejegyzést, Kíváncsian várom az estét, hogy fogok ezzel a bigyóval együtt aludni...
Holnap reggel visszaviszem és remélhetőleg időben beérek a dolgozóba is.
Tsók mindenkinek!
2 Comments

Hírek kávé mellé :)

18/8/2012

0 Comments

 
Ma inkább csak több apró hírt szeretnék megosztani Veletek, ezért nincs egy nagy téma, lesz helyette sok kicsi, ahogy éppen az eszembe ötlenek:
  • Jövő héten újabb taggal egészül ki a multikulturális takarító gárda, az egyik helyi munkaerő helyére jön egy lengyel leányka, 26 éves, Anna és "very nice" (a supervisorunk szerint!), aki a délutános műszakot fogja erősíteni. Hárman leszünk: Jum (a thai hölgy), Anna és szerény személyem. Én leszek a rangidős :) Ja és most már mi magyarok vagyunk a legtöbben (ketten Józsival!).
  • A szabim alatt beiratkoztam a legközelebbi könyvtárba, kölcsönöztem is, azóta ki is olvastam. Nagyon klassz kis könyv volt, jó történet, de ami sokkal fontosabb, hogy értettem, ha nem is minden szavát, de a történetet mindenképpen. Végig egyes szám első személyben mesélte el a történetet és sok volt benne a párbeszéd. Rengeted simple past és past perfect no meg egyéb nyelvi csemegék és persze néhány olyan mondat, ami soha ne hagyná el az ajkaimat, pedig eszméletlen jók. Az a baj, hogy még mindig magyar mondatokat próbálok lefordítani angolra. Hihetetlen tömör nyelv, annyi mindent lehet összezsúfolni egyetlen rövid mondatban, hogy az valami eszméletlen. Ezért is kölcsönöztem ki ma két újabb könyvet is, a buszon ülve pont van időm olvasni.
  • A buszról jut eszembe, Keti visszakérte az iPod-ját (valójában nem is az övé, hanem a tesójáé, de ez lényegtelenen), úgyhogy egy nagyon fontos, számomra egyenesen nélkülözhetetlen eszközt voltam kénytelen nélkülözni, pedig már éppen kezdtem megkedvelni. Amúgy nem értem mire ez a nagy hájp az iShit termékek körül, szerintem messze nem érnek annyit, mint amennyit kérnek értük és nem is olyan jók. Mondom ezt azok után, hogy elkeseredésemben rácuppantam a netre és az Amazonról rendeltem magamnak egy kínai gyártmányú érintőképernyős MP5 lejátszót fillérekért (tényleg!). Egy héten belül meg is kaptam. Abszolúte noname termék, én mégis imádom.
    Van benne:
    8 GB memória
    MP3 lejátszó (sajnos a véletlen sorrendű lejátszásnál mindig ugyanúgy keveri a számokat)
    Videó lejátszó
    TV kimenet, memória kártya bővítő hely, beépített hangszóró
    FM rádió
    Kamera (na jó, csak 3 Mpixeles, de akkor is, gyerekek, miről beszélünk)
    E-book reader
    Diktafon
    és SWF Player, magyarul szinte bármire képes...
    Ezzel a kis csodakütyüvel utazom a buszon oda és vissza, és bevallom délután is magammal viszem takarítani, ugyanis újabban nagyon laza az esti műszak és van időm elbújni a házban és egy kicsit videózni. Úgy értem oktató videókat nézek. Mármint angol nyelvleckéket. Na jó, nem mindig, ééééééééés?
  • Még a szabim alatt elmentem megnézni azt a bizonyos Annie Lennox kiállítást, tényleg klassz volt. Láttam az egyik Oscar-ját, ott volt az egyik Grammy-díja is és rengeteg kosztüm a híresebb videóklipekből, no meg rengeteg arany és platina lemez, személyes cuccok (iskolatáska, első versenyek díjai, oklevelei). Nekem tetszett és jó volt látni, hogy az aberdeeniek mennyire büszkék rá. Az olimpia záróünnepségén is fellépett :)
  • Azt hiszem annak idején nem írtam semmit se róla, de a buszon utazva felkeltette a kíváncsiságunkat egy reklám, az itteni SKY televíziós csatorna legyártott egy minisorozatot Hit&Miss címmel. Az indexen pedig volt egy cikk a promójukról, ami többeknél kiverte a biztosítékot, ugyanis a főhős egy transznemű, aki éppen az átalakulás felénél tart, vagyis eredetileg fiúnak született, most úgy néz ki, mintha nő lenne, de a fegyvere még meg van :) és egyébként tényleg használ fegyvert, mert foglalkozására nézve bérgyilkos. A további bonyodalmak kedvéért kiderül, hogy egy korábbi kapcsolatából van egy fia, no és persze beleszeret a környék legjobb pasijába, akinek nehezére esik feldolgoznia azt a bizonyos hiányzó/meglévő testrészt. Az egész sorozatot valami nagyon beteg hangulat járta át, lassan, komótosan haladt a cselekmény, minden részben megcsodálhattuk Chloë Sevigny-t amint fürdik és természetesen látszik a hömpölője, de valahogy nagyon érdekesen volt beteg az egész és pont ettől volt állati jó. Remélem lesz második évad.
  • Lassan vége a nyári uborkaszezonnak, indulnak újra a sorozatok, tehetségkutatók, lesz mit nézni. Megy tovább a Grey's Anatomy, Glee, The American Horror Story, The Big Bang Theory, Smash. Mindenhol lesz X-Factor és Voice. Hogy fogom győzni?

Na jó gyerekek, mára legyen elég ennyi, hamarosan újra hírt adok  magamról, addig is puszi mindenkinek. Legyetek jók!
0 Comments

    Archives

    March 2020
    February 2020
    November 2019
    August 2019
    June 2018
    February 2018
    July 2017
    April 2017
    October 2016
    April 2016
    February 2016
    December 2015
    November 2015
    October 2015
    July 2015
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    December 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012

    Categories

    All
    Aberdeen
    Angol
    árak
    Asda
    Bank
    Bevezető
    Edinburgh
    Egeszseg
    Glasgow
    Hírek
    Kirandulas
    Kultura
    Magan
    Mcdonalds
    Moodle
    Munka
    Pénz
    Rendőrség
    Skocia
    Stonehaven

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.