Néhány szóban szeretnék a jelenlegi munkámról is beszámolni, de persze úgy, hogy közben ne sértsek meg semmilyen szuper üzleti titkokat sem, meg azért az is értse, akinek nem sok köze van az informatikához. Először is az volt az alapvetés, hogy segítenem kell a verzióváltásban. Ezt két külsős cég csinálta, az eddigi szolgáltatónk és a leendő szolgáltatónk. Ők csereberélték egymás közt a fájlokat, persze mi is kaptunk mindenből egy-egy példányt és tesztelhettük is az éppen aktuális állapotot, de ekkor még nem sok jóra számítottam. A tesztverzió egyáltalán nem működött megfelelően, szemmel láthatóan egy csomó fájl nem másolódott át rendben az új szolgáltatóhoz. Mivel nekünk nem volt közvetlen hozzáférésünk semmihez, így különösen nehéz volt megtalálni a hibát. De nem húzom tovább az időt, sikerrel lement a verzióváltás, rengeteget dolgoztunk előtte és még némi túlóra is becsúszott. Szerencsémre én már használtam az újabb verziót tavaly az egyin, úgyhogy egy csomó mindennel képben voltam, plusz a háttérben kiszolgáló adatbázist is ismertem többé-kevésbé, így tényleg szinte mindenhez volt lövésem, ha nem is tudtam a megoldást, de legalább tudtam hol kell keresni és hogyan kell elindulni. Tök jó volt.
Az első komoly dicséretet az adatbázisos kollégától kaptam, aki elismerte, hogy először nem akarta elhinni, hogy az tényleg igaz, amit állítok (már nem emléxem pontosan mi is volt az), de be kellett látnia, hogy igazam volt és tényleg működik, amit javasoltam. Mindezt akkor, amikor még nem voltam véglegesítve és szerencsére az egész csapat előtt. Később a főnököm is kiemelte, hogy végre van a csapatban valaki, aki érti, amit az adatbázisos szaki kérdez és tud is rá érdemben válaszolni. :) Nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy az új verzió minden igényt kielégítsen, de persze mondanom sem kell, hogy nem volt egyszerű. Hol a diákok nyavalyogtak, hogy nem tudnak valamit megcsinálni, ami korábban működött, hol a tanároknak volt valami bajuk. Többnyire persze a tanárokkal volt a gond. Miért kell ide kattintani, minek kell oda kattintani, eddig ez nem így volt. És minden alkalommal amikor felkínáltunk valami jobb opciót, azonnal elkezdték rosszul használni. Aztán persze nem tetszett. Bizalmas beszélgetéseket küldtek szana-szerte mindenkinek, mert nem figyeltek az érvényességi körre, olyan helyen osztályozták a feltöltött dolgozatokat, ahol fixen beégették a jegyet, amit aztán ők maguk sem tudtak megváltoztatni, blablabla... Aztán ez is szép lassan beállt, elvettünk egy csomó jogosultságot és elmagyaráztuk, mit hogyan kell csinálni. Ezzel szépen el is telt pár hónap, minden nap én voltam a helpdesk-es, minden probléma hozzám futott be és én igyekeztem azokat megoldani. A főnökasszonyom már pár hét után kezdte mondogatni, hogy ő a véglegesítésem mellett pártoskodik, de ez nem csak az ő döntése, majd meglátjuk... Aztán a hatodik hét után véglegesítettek is. Júliusban végre elkezdtem tananyagot is fejleszteni, megnyertem a legújabb matek kurzust. A tananyagot természetesen nem én írom, arra van anyanyelvi szakember, az én dolgom, hogy azt átültessem online környezetbe. Többnyire én készítem a szükséges ábrákat és a sima másol-beilleszt-formáz mellett próbálom feldobni a tananyagot némi interaktivitással. Íme némi ízelítő (ezek csak részletek a teljes anyagból és természetesen itt-ott megváltoztattam őket, nem pont ugyanígy szerepelnek a tananyagban): Mára ennyi elég is lesz, mennem kell egy kicsit letornázni a karácsonyi nagy zabálást. Tsók mindenkinek és BUÉK.
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
Archives
March 2020
Categories
All
|