Az van, hogy legújabban titkos ügynökök lettünk. Az irodaházban van pár zóna, amit egy olajcég számára tartanak fent, az olajcég neve megegyezik Magyarország fővárosának rövidítésével. Ezen olajcég alkalmazottai rendkívül furcsa emberek. Vannak közöttük többen, akik egy távoli országból érkeztek ide dolgozni, régebben ők szolgálták ki az angolokat, kicsit barnább a bőrük az átlagosnál és vicces akcentusuk van és pont úgy nevezik őket, mint egy 500 éve felfedezett kontinens őslakosait. Nos a legtöbben egyszerűen levegőnek néznek bennünket, nem szólnak hozzánk, semmit nem köszönnek meg, nem állnak félre, de soxor az az érzésem, hogy olvasni sem tudnak angolul, ugyanis az újrahasznosítható szemetet össze-vissza dobálják a kukákba, pedig mindegyik feliratozva van és a gyengébbek kedvéért képek is vannak mellékelve. Valahogy hasonlóan, mint az alábbi illusztráción. Az, hogy átnéznek rajtunk, lehet, hogy a kultúrájuk része (kasztrendszer, miegymás), de most nem otthon vannak. A helyiek ezerszer normálisabban viselkednek.
A can feliratú kukába rendszeresen dobálnak papírpoharat, míg a papírpohár számára fenntartott kukába papírdobozt, a műanyagpohárnak szántba pedig üdítős fémdobozt. Szóval állati menő csávók. Az angol tudásukkal azért is baj lehet, mert egyszer volt szerencsém a recepción végignézni, ahogy az egyik behatolt az épületbe. Tudni kell, hogy ez volt a pali első munkanapja, ilyenkor végig kell nézni egy prezentációt a ház biztonsági előírásairól. Először is a gyerek háttal ült le a monitornak. Ekkor a recepciós szólt neki, hogy így nem lesz jó. Utána pedig meredten bámulta a kivetítőt még akkor is, amikor véget ért a bemutató és már csak a reklámfilmek mentek. Na mindegy is, szóval ők az itteni nagyon fontos ügyfelek. És ennek megfelelően is viselkednek. És mindig kitalálnak valami baromságot. Tegnap például az egyik panaszt tett rám, mert bementem a női vécébe, miközben ő szótlanul bent csücsült a fülkében (természetesen kopogtam!) és vizet engedtem a bödönöcskémbe, mert a férfi wécében a piszoár víz nélkül működik és nekem kell időnként öblíteni, a csapba viszont a kezem is alig fér be. Ezért aztán átbaktattam a női budiba, kopogtam, senki nem szólt, bementem, láttam hogy van bent valaki, de nem szólt semmit, vizet vettem, távoztam, de ezzel halálra rémítettem a kedves ügyfelet, aki módfelett kényelmetlenül érezte magát és azonnal feldobott. Mindenki ennek megfelelően szereti is őket. Nos, a legnagyobb problémájuk, hogy a porszívó túl hangos, ezért először nem porszívózhattunk 5 előtt, most pedig már egyáltalán nem. A biztonsági őrök nem mászkálhatnak át a zónáikon. Más zónában dolgozók sem mehetnek át a zónájukon. Csodával határos módon mi még átmehetünk a zónáikon, de szerintem ez sem lesz így sokáig. Ma ugyanis azt eszelték ki, hogy a kolléganőnk nem takaríthat 8 és 16 óra között, mert akkor látja, hogy mi van a monitorokon és mivel lehet, hogy titkos ügynök, ezért ellophatja a kib@szott fontos információkat. Hát ettől kész vagyok. Vajda angolja alig több, mint az igen, nem, lassabban, gyorsabban, szép, jó, rossz, kell szavak különböző sorrendben. Most akkor mi van? De még ha akármilyen jó angolja lenne, akkor is könyörgöm miről beszélünk??? Mivel nem használhatunk porszívót, ezért ezekben a zónákban kézzel kell fölszedni a szemetet, bár használhatunk kézi kefét és lapátot. A XXI. században. Hát én ugyan nem használok, miattam meg is rohadhatnak a mocskukban, én azóta meg se állok ezekben a zónákban. Kíváncsi leszek a vezetőink reakciójára, mivel szerintem, ha ebbe most belemennek, akkor innentől nincs megállás és csak egyre nagyobb baromságokat találnak ki.
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
Archives
March 2020
Categories
All
|