![]() Meglátjuk hány poszt lesz belőle, de egyet mindenképpen megér. Következzék egy rövid (lehet nem is olyan rövid) beszámoló Skócia fővárosából. Mert, hogy minket is utolért. Szerencsére nekem olyan munkám és munkaadóm van, hogy én eddig is dolgoztam otthonról minden ötödik héten egy teljes hétig. Ezt egyfajta fizetésen felüli juttatásként kapom, mások is élhetnek vele, de rajtam kívül mindenki heti egy napot választhatott, amikor is otthonról dolgozik. Én azt kértem, hogy nekem inkább egy teljes hetet adjanak (ezért lett minden ötödik hét), mert akkor nem kell utaznom és tudok spórolni a vonatjegy árán. Itt ugyanis nem fizetik a munkába járás költségét, az a te egyéni szociális problémád. És a vonat nem olcsó. Azon a héten így megspórolok £100-ot. Valamint minimum 3 óra utazást naponta. Gondolom így már érthető a dolog. Amikor jöttek a hírek a vírusról, meg a lezárásokról, mi is poénkodtunk rajta a cégnél is meg itthon is. A főnököm viccesen megnyugtatott, hogy bármikor átválthatok folyamatos otthoni munkavégzésre, ha aggódok a vírus miatt, de akkor még mindenki úgy volt vele, hogy emiatt már csak nem mondják le az olaszországi nyaralásukat, mi is csak picit aggódtunk Mallorca miatt. Egyik kollégám még éppen visszajött Olaszból a nagy lezárás előtt, én mondjuk nem mentem volna a helyében, de úgy tűnik neki szerencséje volt. A többiek aztán lemondták a nyaralásukat. A spanyoloknál még csak ezután kezdett eszkalálódni a helyzet, amikor is rá kellett jönnöm, hogy le kell mondanunk a nyaralást, különben nem jár teljes visszatérítés és ki tudja, hogy Spanyol felkerül-e a nem javasolt országok listájára vagy sem. Így esett, hogy 71 nappal az utazás előtt, egy órányi várakozás után sikerült egy ügyintézővel csetelni és lemondani az utat és visszakapni az addig befizetett pénzünk jelentős részét (buktuk a foglalót és a biztosítást). Ekkor már a cégnél sem annyira találták viccesnek a helyzetet. Az mondjuk külön megérne egy misét, hogy az utazási irodák folyamatosan hirdették az utakat és még most is kapok reklám email-eket tőlük, hogy foglaljak május végéig). Ezután jött a level a nagyfőnöktől, hogy felkészítik a céget arra, hogy mindenki otthonról dolgozhasson. Tréningeket tartottak kollégáknak, laptopokat készítettek fel, távoli hozzáférés, jelszavak, miegyéb. Március 16.-án még be kellett mennem dolgozni, de kedden otthonról dogoztam, mint a dolgozók egyik fele, mert terheléses főpróbát tartottunk. Látni akarták hogy bírja az infrastruktúra, ha sokan dolgoznak egyszerre otthonról. Szerdán elvileg újra kellett volna mennem, mert aznap a dolgozók másik fele maradt volna otthon, de kedd este jött az email, hogy nem kell bemenni, mi már otthonról dolgozunk. Volt aki még bement a hátralevő napokra, de most hétfőtől mindenki otthonról tolja. Akinek kell extra szék, monitor, billentyűzet, meg ki tudja még mi, a cég beszerzi és házhoz viszi. Vagy ha magadnak veszel, akkor elszámolhatod. Nekem mindezek már réges-rég meg vannak, de nem is bánom, az utolsó pillanatban David még rábeszélt hogy vegyünk egy nagyobb asztalt, nekem most otthon jobb cuccom van, mint bent a cégnél. Én mindent tudok otthonról csinálni, nem kell az irodában lennem, bár szeretek ott lenni, az valahogy kevésbé intenzív, mint otthonról. Érdekes módon szerintem többet dolgozok, amikor itthon vagyok, próbálom folyamatosan bizonyítani, hogy itt vagyok, csinálom, nem lustálkodok vagy henyélek. Csak bizonyos esetekben kell belépnem távoli eléréssel az irodai gépembe, mert néhány dolog csak a belső hálózatból elérhető, de 90%-hoz nem kell semmi különleges, csak böngésző meg internet. A chrome böngészőm alapból szinkronizálva van a benti meg az otthoni gép között, úgyhogy jelszavak, kedvencek, kiterjesztések, minden elérhető. Imádom. És ez most így lesz egy darabig, április végéig biztosan, de szerintem még tovább is. David is itthonról dolgozik, de neki véges sok dolga van, amit online is el tud intézni. Leginkább is most van esélye utolérni magát az adminisztrációban. De az kb. egy hét, jövő hétre szabit kellett kivennie, utána meg nem tudjuk. Remélhetőleg a munkáltatója el tudja intézni a 80%-os állami támogatást, akkor nem lesz baj. Különben se, de akkor azért neccesebb lesz. Ezen most nem aggódunk egyelőre. Természetesen itt is meg volt a nagy pánikvásárlás, WC papír, kézfertőtlenítő, paracetamol, konzerv kaja, friss húsáru. Itt egy kép amit múlt pénteken lőttem Skócia legnagyobb LIDL áruházában: Nekünk szerencsére volt mindenünk mert mi már tavaly felkészültünk, hátha lesz Brexit és abból is a rosszabbik fajta. Nem sokat, de halmoztunk fel készleteket. Ami mondjuk eddig még nem fordult elő, hogy kifogytunk a paracetamolból és sehol sem lehetett kapni. Csak Ibuprofent, azt viszont az uram nem szedhet a gyomra miatt fájdalomcsillapítóként. Nem értem hogy tudtak mindent kifosztani, hiszen nem vehetsz egyszerre kettőnél több dobozt belőle.
A következő lépcső a 'lezárás' volt, ha jól emléxem hétfőn este jelentette be a miniszterelnök:
Egyelőre ennyi, ha jól látom kell írnom egy második fejezetet még legalább. Tsók. #MARADJATOKOTTHON
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
Archives
March 2024
Categories
All
|