Az úgy volt, hogy a Trio nevű német zenekarnak volt egy 'Da da da' című nótája, amiben szerepelt egy icike-picike Casio 'szintetizátor'. Nos nekem sikerült beleszerelmesednem. Fülig.
Így történt, hogy középiskolás koromban megkértem a nyugat-németországban elő rokonainkat, hogy ugyan lepjenek meg már egy ugyanolyan icike-picike kis szintetizátorocskával, ha kérhetem szépen.
Ugyanolyan nem volt, csak hasonló. Duzzogva elfogadtam. Vittem is magammal mindenhova, irtó sikeres volt(am), mindenki remekül szórakozott. Asszem ilyesmi volt, de legalábbis nagyon hasonló:
Hülye fejemmel a katonaságba is vittem magammal, ahol aztán tisztázatlan körülmények között lába kelt.
Arra viszont nem emléxem, hogy a YAMAHA (picit nagyobb, de még mindig nem rendes méretű) mikor vagy hogyan került képbe, de az egészen a skóciai költözésig velem volt. Szerettem rajta játszani, bár nem tanultam zenélni (leszámítva azt a pár gitár leckét, amit még Kincsesen, pontosabban Csurgón volt szerencsém venni tizenévesen). Állítólag jó a hallásom és sok dalt tanultam meg kotta nélkül, pusztán, hallás alapján eljátszani, kottát csak nyögvenyelősen olvasok, kb ezer év alatt egy sort. Zeneelméletet is elkezdtem tanulni, de túl hamar megláttam benne a matematikát, így nem tudtam bemagolni, viszont a billentyűkön most is ki tudom számolni, hogy milyen hangok kellenek egy F-mollba, ha nagyon-nagyon muszáj. Sajnáltam, hogy a Yamahát nem hozhattam ki magammal, de hát ugye a 46 kg limit így is húzós volt, egy klaviatúra már tényleg nem fért bele. Eladni sem akartam, mert abban bíztam, hogy majd hazamegyek érte. Végül is nem mentem. Gondolom azóta már valaki rátalált és remélhetően ugyanolyan szeretettel használja, mint ahogy én tettem. Régebben a számítógépes zenélésről is ábrándoztam, de akkoriban az szinte elérhetetlen volt (ott volt például a KFT együttes Bál az Operában című albuma, amihez ha jól emléxek egy ZX Spectrumot is használtak, valamint Omega albumok, ...) A korai PC-k korában is voltak már mindenféle midi szerkesztő szoftverek, de valahogy nem ment, nem is erőltettem. Az enyém amúgy sem volt számítógép kompatibilis szinti. Itt kint is időnként megálltam a hangszerboltok kirakata előtt picit nosztalgiázni, mindig el is mondtam az uramnak, hogy nekem volt egy hasonló készülékem és mennyire szerettem rajta zenélni. Az idén aztán a Jézuska végre vette a lapot és megszánt egy kontollerrel no meg a hozzá tartozó szoftverrel (picit rá kellett azért segítenem, no). :D Újult lelkesedéssel csaptam bele a tanulásba, mert ezek a szoftverek nekem teljesen ismeretlenek, rengeteg fogalom tök homályos, viszont nagy élvezettel fedezgetem fel a benne rejlő lehetőségeket. Oktató videókat nézek, ingyenes hangmintákat gyűjtögetek és persze vadul komponálok. Tisztában vagyok a korlátaimmal, tudom, hogy nem leszek például Emmy díjas zenei producer, de magamat jól elszórakoztatom. Aztán meg ki tudja, egyszer talán majd érdekes lesz visszanézni, honnan is indultam ;)
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
Archives
March 2024
Categories
All
|