Facebook etikett szerintem

Az utóbbi időben több furcsa esemény is történt a Facebook-on, ezekről szeretnék röviden megemlékezni.

Facebook fiók képek nélkül
Időről időre bejelölnek olyan FB felhasználók, akiknek nincs semmilyen megosztott képük. Se profilkép, se borítókép, se fényképek, semmi. Nos ez igen egyszerű: nem foglak visszajelölni. Persze ez alól is van kivétel, ha tudom, hogy ez tényleg a Te profilod mert mondjuk más platformon kapcsolatban vagyunk vagy hetente beszélünk. De ha ezer éve nem hallottam rólad és szeretnél velem kapcsolatba lépni és főleg látni mindazt, amit FB-on megosztok, akkor Te is tegyél valamit láthatóvá magadról. Minimum egy profilkép. Nem is értem, hogy ez miért nem magától értetődő többeknek. Lényegesen kevesebbet posztolok, mint mondjuk 10 éve, de úgy gondolom, hogy a FB barátságnak két irányban kellene működni. Épp elég baj, hogy a hülye algoritmusok miatt nem látom egy csomó ismerősöm posztjait, de ha rádkeresek, akkor legyen már ott valami.

Hölgyek kizárólag asszonynévvel
Halkan szólok, hogy meg lehet adni leánykori nevet, vagy simán keresztnevet, becenevet, korábbi nevet, ami látható a profilodon. Ha gyerekkorunkban ismertük egymást, de fogalmam sincs, hogy kihez mentél férjhez, akkor egy kis emlékeztető igazán hasznos lehet. Itt bevallom férfiasan, sokszor a fénykép sem segít, a beépített arcfelismerő 'szoftverem' sosem volt a legjobb, és a korral sajna ez csak rosszabb lett.
Mivel a skóciai barátaim nehezen találtak rám, ezért én is hozzáadtam a 'Frank' becenevet a profilomhoz, mivel főleg az előző munkahelyemen, sokan csak így ismernek.

Üres adatlap
Szintén nagy segítség lehet, ha van egy minimális infó arról, hogy vajon honnan ismerhetjük egymást. Kincsesről? Fehérvárról? Egy suliba jártunk? Tanítványom voltál? Kollegák voltunk? Netán rokonok?
Értem én, hogy név alapján nekem mindenkit azonnal fel kellene ismernem és beazonosítani, de van egy rossz hírem: ez sajnos nem így van. És azt is vágom, hogy egyre többen nagyon óvatosan osztanak meg bármilyen információt magukról, de hadd legyek már én is óvatos, hogy kikkel osztom meg az enyémeket. Sajnos rengeteg a csaló, nem szeretnék áldozat lenni, semmilyen formában. Ha használni szeretnéd a FB-ot, akkor minimális engedményeket kell tenned.

Nem (csak) engem jelölsz be
Ha mi valaha is ismertük egymást még Magyarországon, de sohasem találkoztál a férjemmel, akkor ne jelöld be ismerősként. Nem tudja hogy ki vagy, nincs közötök egymáshoz, nem fog visszajelölni.
Bevallom férfiasan én sem tudom leírni a FB-on használt nevét puskázás nélkül, akkor Te miért jelölöd be?
Ennél egy eset volt ezerszer ijesztőbb, amikor valaki neki írt üzenetet, mert akkor éppen engem nem lehetett elérni a FB-Messenger pároson. Hogy miért volt ijesztő? Gondolj bele: ők ketten nem voltak ismerősök, soha nem küldtek üzenetet egymásnak. Én akkor éppen láthatatlan voltam a FB és a Messenger-en is, tehát nem lehetett megkeresni a profilomat és ezzel együtt az uram adatlapját. A nevét én sem tudom fejből lebetűzni. Ott tehát valaki nagyon komolyan ránk volt kattanva. Betegesen.

Visszajelölés után azonnal csörögsz
Ez sem egyedi eset. Úgy voltam vele, visszajelölöm, aztán majd kiderül mit szeretne az illető. Legtöbb esetben semmi különös nem történik, látjuk egymás posztait. De pár alkalommal a rég nem látott ismerős a visszajelölés után azonnal hív. Éppen bent vagyok az irodában és dolgozok? Nos ő ezzel nem foglalkozik. Este 9 óra is elmúlt? Kit érdekel? Soha nem beszéltünk korábban köszönésen kívül? Na majd most bepótoljuk. Ezer éve nem hallottam róla? Itt az ideje, hogy halljam a hangját. (Mert én fontos vagyok neki, de akkor hol volt az elmúlt 15-20 évben?)
Nos van egy rossz hírem. Nincs rá esély. Előbb írj egy pár szót arról, hogy mit szeretnél, kérdezd meg, hogy nem zavarsz-e a hívásoddal és egyezzünk meg arról, hogy mikor beszélünk (már ha ugye beszélünk).
A közvetlen főnököm sem csörget meg munkaidőben anélkül, hogy ezt előtte ne egyeztetnénk. Csak és kizárólag a közvetlen családom hívhat váratlanul vagy hülye időpontban. Nálatok nem így működik?

Nem tetszenek a posztjaid
Nos ebből is volt már sértődés, de az én Facebookommal azt csinálok, amit én akarok. Ha nem tetszenek a posztjaid vagy amiket kommentelsz, akkor leszedlek az ismerőseim közül. Pofon egyszerű.
Homofób (gy.k. : buzizós), ultra jobbos (pl. Mihazánk) posztok, lájkok vagy kommentek, kösz nem.
Rosszindulatú megjegyzések, gonoszkodó kommentek, fölösleges indulatszítás, álhírek, nem, nem és nem. Ha a legjobb barátomat letiltottam a picsába, mert nem bírja a buzikat (!), akkor veled sem teszek kivételt és emiatt nem fogok magyarázkodni senkinek. Pont. Az én életem, az én Facebook-om.

Elhunyt ismerősök
Nos ez rendkívül kellemetlen. Velem is előfordult már, hogy valakinek boldog szülinapot kívántam, akiről nem tudtam, hogy korábban elhunyt. Nem tudom mennyire bonyolult a túlélő hozzátartozónak rávenni a FB-ot, hogy alakítsa emléklappá az illető FB profilját, de tudom h nem lehetetlen. Mióta én is beleestem az automatikus szülinapi jókívánság küldés csapdájába, azóta nagyon tudatosan és módszeresen látogatom az elhunyt ismerőseim oldalait amikor éppen szülinapjuk lenne és szomorú szmájlival jelzem a többiek üzenetei alatt, hogy valami nem stimmel. Sajna többnyire nem működik. Ugyanazok az arcok visszatérnek és újra meg újra 'Még nagyon sok boldog, egészségben gazdag születésnapot!' kívánnak. Végtelenül elszomorít. 

Csoportos  (névnapi) üzenet, taggelés
Nem tehetek róla, de ki nem állhatom. Azonnal kilépek a csoportból, nem engedélyezem az idővonalon és eltávolítom a tag-et (jelölést?). Idegesítő dolognak tartom.

Ez már megint egy kifejezetten negatív hangvételű poszt lett, bocsika.

Tsók